Az oktatáshoz való jogosultság, minden embernek alapvető emberi joga, ahogy az az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában ekképpen olvasható:
“Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt – érdeméhez képest – egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkelyének 1. pontja)
Kit nevezünk fogyatékossággal élő személynek?
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4§ a) szerint a fogyatékos személy “az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja”.
A felsőoktatási törvény és a végrehajtási rendelete taxatíve felsorolja, hogy kiket tekint fogyatékosnak, és ebben – az általánosan ismert fogyatékos csoportok mellett – azonosítja az olyan, külső látható jegyekkel nem bíró fogyatékosság típusokat is, mint tanulási zavarral küzdők körét is: Mozgáskorlátozottak, látássérültek, halássérültek, beszédfogyatékosok, autizmussal élők mellett a pszichés fejlődési zavaros (diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás, diszkalkuliás, hiperaktív, figyelemzavaros, magatartásszabályozási zavaros) kategóriák kerülnek említésre. (2011. évi CCIV. Tv 108.§ (6)
Milyen jogai vannak a fogyatékossággal élő személyeknek a felsőoktatásban?
Az a diák, aki sikeresen érettségit tett, felvételizhet felsőoktatási intézménybe való továbbtanulás céljából. A diák, aki szakvéleménnyel tudja igazolni érintettségét az eljárás során negyven többlet pontot kap. (423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24.§, 34.§)
A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét a kormány a felsőoktatási törvényben deklarálja, azzal a kitétellel, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése indokán, nem lehet alapvető tanulmányi követelmények alól mentesítést kapni. Vagyis az adott szakmához elengedhetetlen tárgyakhoz (kötelező kurzusok) nem lehet felmentést igényelni. Ugyanakkor az elérhető kedvezményekkel teljesíthetővé válhat a kurzus. Ezzel a törvényalkotónak az a nyilvánvaló célja, hogy a fogyatékossággal élő hallgató, készségeinek megfelelő szakmához szükséges végzettséget szerezze meg, és ne olyat, amelyet képességeivel és akadályoztatásával nem tud majd ellátni, mert alapvető követelményeket nem teljesített. (2011. évi CCIV. 41.§ (1) c), (2))
Ugyanakkor a hallgató joga, hogy hogy teljes körű, alapos információhoz jusson, a tanulmányaival összefüggésben, maga alakíthassa tanulmányi rendjét, minden elérhető szolgáltatást és oktatást igénybe vegyen, fogyatékossággal élő hallgató állapotának és képességeinek megfelelő ellátásban részesüljön. (2011. évi CCIV. 43.§ 1))
A hallgatók fizikai, szellemi, mentális képessége, állapota nagyban befolyásolják tanulási lehetőségeiket, hatékonyságukat, gyorsaságukat. Ennek elismerésének jele az, hogy az állami finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók, fogyatékosságuk alapján, további négy államilag finanszírozott félévet vehetnek igénybe, a felsőfokú tanulmányaik bármely szintjén, de az összesen nem haladhatja meg az adott félévek számát. (2011. évi CCIV. Tv. 47. § (4))
A felsőoktatási törvény felsorolja mindazt a kedvezményt, ami adható a fogyatékossággal élő hallgató számára, valamint a sikeres tanulás feltételeként meghatározza a szolgáltatás minőségét, miszerint olyan oktatást, számonkérést, és támogatást kell nyújtani, amely segítségével a fogyatékossággal élő teljesíteni tudja a követelményeket. Ez utóbbi alapvető feltétel, de sok esetben mégsem magától értetődő. Természetesen az egyes fogyatékossági típusokhoz eltérő kedvezmények vehetők igénybe, de, hogy melyikhez mi, azt már a kapcsolódó végrehajtási rendelet rendezi. (2011. évi CCIV. Tv. 49.§ (8))
Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban?
A kedvezmények körébe, a jogszabály szerint a következő kedvezmények érvényesíthetők: “Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.” (2011. évi CCIV. törvény 49.§ (8))
Az érintetteknek vizsgák esetében többletidő igénybevételére van joguk, ami legalább az általánosan megadott időnél 30 százalékkal kell, hogy több legyen. (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete 62.§ (8))
A felsorolt kedvezményeken túl a jogszabály a tanulmányi kedvezmény kérdésekben döntő testületeknek lehetőséget nyújt a fogyatékossággal élő hallgató speciális helyzetéhez, körülményeihez és képességeihez igazodó döntést hozni. Ez a kedvezményeket taxatíve felsoroló jogszabály kreatív pontja. Ez alapján kaphat a hallgató olyan kedvezményt, ami nem került felsorolásra, és a hallgató kérése, valamint a döntéshozó szerv javaslata alapján igazán reagálhat a hallgató különös, az átlagtól eltérő problémáira. (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete 62.§ (10))
Kell-e igazolni a fogyatékosságot?
A fogyatékosságot minden esetben igazolni kell. A rendelet meghatározza azokat a szerveket, amiknek a szakvéleménye elfogadható az eljárás során. Azoknak a hallgatóknak, akik már a középfokú tanulmányaik során rendelkeztek diagnózissal, az Nktv. által meghatározott megyei pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által kiállított szakvéleménnyel vehetik igénybe a kedvezményeiket. Aki nem rendelkezett ilyen szakvéleménnyel, fogyatékossága a felsőfokú tanulmányok során alakul ki, vagy merül fel a gyanú, hogy érintett valamely tanulást akadályozó szindrómában, annak a korábbiakban a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervéhez, 2020. szeptember elsejétől pedig az ELTE GYOPSZ-hoz (Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat) kell fordulnia. (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete 63.§)
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a hallgatók ügyeik segítése érdekében személyi segítést vehetnek igénybe. A személyi segítést bárki biztosíthatja, de erre a Pécsi Tudományegyetemnek van egy kijelölt szerve, a Támogató Szolgálat.